Ez vagyok én

Adok egy színes ceruzát.

Mit rajzolsz vele?

Milyen színeket használsz, ha magadat kell lerajzolnod?

Milyen formát, milyen érzést mutatsz meg?


Tudtad, hogy mind Te vagy?


Tudod, hogy ki vagy?

Egy önismereti tábor alkalmával az volt a feladat, hogy rajzoljuk le önmagunkat egy fehér lapra, színes ceruzákkal. Bármit rajzolhattunk. Egyszerűnek tűnt a feladat.
Nagy lendülettel mindenki keresett magának egy csendes kis zugot a, s elővettük mind a 7 színes ceruzát. Nagy levegő…rajzoljuk le önmagunkat…

Öt perc elteltével kicsit elkezdtem feszengeni, körbenéztem, lelkesen rajzoltak már a társaim. Az én papírom üres volt.
Mit kell rajzolni?
Próbáltam lesni, ötleteket meríteni mások rajzaiból, de nem láttam semmi kivehető alakzatot.

-Mit rajzoljak? -tettem fel a kérdést az oktatómnak, Animának – Embert? Egy állatot? Vagy élőlényt? Tárgyat? Mi a feladat? Mit rajzoljak?

-Rajzold le önmagad! –mondta kedvesen, közben átérezve kétségbeesésem gyengéden megsimogatta a vállam.

-Önmagam? De hát önmagamat nem tudom lerajzolni. Nem rajzolok jól. Nem értek a rajzoláshoz.

Kínosan néztem körbe, mindenki serényen satírozott már, az óra ketyegett…
Akkor rajzolok valamit, ami tetszik, gondoltam. Ha már a feladatot nem tudom megoldani, legalább valami szép rajz legyen a papíron.

És elkezdtem…
Hosszú zöld vonallal kezdődött. Ez lesz az alap. Egy óriási zöld mező. Került rá sok apró piros pipacs… itt ott hatalmas erőt sugárzó fa, nagy lombokkal… süssön a nap… legyen rajta napfény! Rajzoltam egy napot! Felhőket, kéket! Színeztem…vágytam arra, hogy a rajz színes legyen… adjunk hozzá türkizt is! Hol a sárga ceruza? Kell a fekete is! Egyre szebb a táj! De hisz ez egy virágos mező! Ott a domb, szaladjunk fel a dombra! Itt a papír közepe! Üres még. Mit rajzoljak középre? Hmm…Rózsaszín! Egy óriás szív!

Egy óriási rózsaszín szívet! Lüktessen, dobogjon! Érezzen, szeressen!

Ekkorra már az összes színes ceruza az asztalon hevert…
Odajött Anima hozzám. Ránézett a rajzra, mosolygott.
-Szép- mondta ő csendesen.
-Igen, feleltem. De sajnos a feladatot nem tudtam megoldani. Nem tudtam lerajzolni önmagam.

-De igen, felelte… Ez Te vagy, Ági. Az összes szín Te vagy! Csodásan sikerült megoldanod a feladatot.
Körbenéztem társaim rajzán. Volt, aki piros labdát, volt, aki egy óriás bohócot rajzolt. Volt, aki feketére színezte a papírt, s volt, aki egy rózsát rajzolt.

Ránéztem a rajzomra. 7 színű volt.
Ez vagyok én. Minden szín bennem van.
A nap ragyog, a felhő sötét, a fa erős és nagy, a pipacsok apróak, jelentéktelenek. A mező színes nagy…ezerféle.
Ez az én rajzom, ez vagyok Én?

Ez vagyok Én.